Többgenerációs munkahelyek támogatása címmel született jelentés az OECD országaiban végzett kutatásról, melynek témája az idősödő munkavállalók munkaerőpiaci helyzetének felmérése volt. A jelentésből kiderül, hogy az idősödők alkalmazásának több pozitívuma is van, mely a cég bevételeiben is megmutatkozik. A jelentés ajánlásokat is megfogalmaz a korbarát munkahely kialakításával kapcsolatban, ugyanis a vizsgálat eredményeiből kitűnik, hogy ezen a területen még sok a teendő. A cikkben a nemzetközi adatok mellett a magyar számokat is bemutatjuk.
2020 decemberében publikálta az OECD a “Többgenerációs munkahelyek támogatása” (Promoting an age-inclusive workforce) című jelentését. A jelentés az OECD országaiban végzett kutatás alapján az idősödő munkavállalók munkaerőpiaci helyzetét tárja fel, a velük kapcsolatos gyakorlatok és a különböző korösszetételű munkacsoportok hatékonysági vizsgálatának eredményeit tartalmazza, melyről idén tavasszal egy webinárium során számoltak be. Az előadáson nemcsak az eredményekről esett szó, hanem felhívták a figyelmet a demográfiai változásokra és azok várható hatásaira, és ajánlásokat is megfogalmaztak a kor-barát munkahely fenntartásával kapcsolatban.
Az egészségügy és a gazdaság fejlődésének köszönhetően, az emberek tovább élnek, mint korábban bármikor. Az OECD országokban átlagosan 3,8 évvel nőtt a várható élettartam (Magyarországon 4,1 évvel) 2000 és 2016 között. Azonban nem csak tovább élnek az emberek, hanem jobb egészségi állapotnak is örvendenek, ami azt jelenti, hogy tovább is képesek dolgozni. Ezért az idősödő munkaerővel mindenképpen számolniuk kell a munkáltatóknak, de rövidesen nem is lesz más választásuk. Jelenleg ugyanis kb. 3 fő 20-64 év közöttire jut 1 fő 65 év feletti, de 2050-re 2:1 lesz az arány (OECD átlag és magyar adat). Ennek komoly hatása lesz a nyugdíjakra és az egészségügy finanszírozására, és a teljes gazdaságra is, úgyhogy a munkavállalókra egyre nagyobb gazdasági teher fog nehezedni. Ezért is olyan fontos az idősödők minél hosszabb idejű foglalkoztatása.
A jelentés szerint az idősödő munkavállalókkal kapcsolatos aktuális munkaerőpiaci kép nagy eltéréseket mutat az 55-64 éves korosztály aktuális foglakoztatási arányában. A szakképzettek 89,9%-át foglalkoztatják jelenleg Izlandon, míg Magyarországon 70,3%-uk foglalkoztatott. Oroszországban viszont csak 55% ez az arány. AZ OECD átlag 74,5%. Az alacsony képzettségűeknél még rosszabb a foglalkoztatási arány: az OECD átlag 47,8 %, a magyarországi pedig 36,3%. A formális és informális képzéshez való hozzáférés terén is nagy különbségek tapasztalhatók. A munkahelyi képzések az idősödők csak 25%-a számára (OECD átlag) elérhető, míg a fiatalabbaknál ez az arány 50%. Továbbá az is kiderült a felmérésből, hogy a kor a leggyakoribb diszkriminációs indok a munkahelyen.
Az idősödők foglalkoztatásával – az általános vélekedéssel ellentétben – jól járnak a cégek, mint ahogy ez a webináriumon is elhangzott. Az idősebbek részvétele a munkában a GDP növekedését és az életkörülmények javulását eredményezi a becslések szerint. Továbbá a nemzetközi munkavállalói és munkaadói mikroadatokat elemezve az derült ki, hogy azok a cégek, ahol magasabb az idősebb munkavállalók aránya, produktívabbak. A 10%-al magasabb arány, 1,1%-al magasabb produktivitást jelentett, melyhez mind a fiatalabb, mind az idősebb munkavállalók hozzájárultak. Ennek elsődleges oka a több munkatapasztalat, de az idősebb munkavállalók nemcsak saját tapasztalataik és know-how-juk révén növelhetik a cég termelékenységét, hanem azáltal is, hogy javítják a csapat teljesítményét a fiatalabb és idősebb munkavállalók közötti készség-kiegyenlítés révén. Azoknál a cégeknél, melyeknél az átlagnál változatosabb korösszetételű a vezetőség, az innovációs bevétel 19%-kal, a profit pedig 9%-kal magasabb. A jobb produktivitás mellett ugyanakkor más pozitív hozadéka is van az idősödők magasabb arányú foglalkoztatásának, azaz többgenerációs munkahelyek létrehozásának:
- Jobb megtartás – alacsonyabb fluktuáció mind a fiatalabbak, mind az idősebbek körében.
- Jobb teljesítmény – mind a kreatív feladatokban, mind a döntéshozatalban felülmúlják a közel azonos korú csoportokat. Sokkal változatosabbak az ötletek, tapasztalatok, készségek.
- Aktívabb tudásmegosztás – az idősebb munkavállalók segítik a fiatalabbak fejlődését, megosztják tapasztalataikat, segítik a beilleszkedést.
Egy 36 OECD ország 5998 cégét érintő 2019-2020-ban végzett felmérésből kiderült, hogy a globális cégvezetők 83%-a már felismerte, hogy a többgenerációs munkaközösségek jelentik a kulcsot a gazdasági növekedéshez és sikerhez, ennek ellenére csak 6% vezetett be elfogulatlan toborzási folyamatot. Az előadók szerint a kor-semleges toborzással (semleges képek és nyelvezet használata) együtt 5 feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy korbarát munkahelyről beszélhessünk. Ezek a következők:
- Együttműködő hozzáállás a rugalmas munkavégzéssel kapcsolatban
- Kor-semleges munkaerő felvétel
- Mindenkinek, a számára megfelelő egészségügyi támogatás nyújtása
- Előrelépés és fejlődési lehetőség biztosítása minden korosztály számára
- Kor-barát/pozitív cégkultúra építése
Az életkoron alapuló megkülönböztetés nemcsak korlátozza az idősebb, sőt néha a fiatalabb munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeit, de jelentős költségeket is jelent az üzleti élet számára. Tanulmányok azt mutatják, hogy az 50 éven felüliekkel kapcsolatos diszkrimináció 2018-ban 850 milliárd USD-ba került az Egyesült Államok gazdaságának. A gondolkodásmód és a sztereotípiák megváltoztatására irányuló jelentős globális erőfeszítések ellenére, rengeteg lehetőség marad még határozottabb fellépésre. A kormányok és a munkaadók részéről megfelelő politikára és gyakorlatokra, továbbá megfelelő társadalmi párbeszédre van szükség ahhoz, hogy a többgenerációs munkaerő előnyei maradéktalanul érvényesüljenek.
Forrás: https://www.ageing-better.org.uk/events/age-inclusive-workforces-webinar
A jelentés itt tekinthető meg: https://www.oecd.org/employment/promoting-an-age-inclusive-workforce-59752153-en.htm