A mesterséges intelligencia fejlődése az elmúlt években elsősorban a munkaerőpiac, az oktatás vagy az ügyintézés területén került reflektorfénybe, miközben egyre nagyobb figyelem irányul az AI társadalmi és szociális alkalmazási lehetőségeire is. A nemzetközi fejlesztések között különösen érdekes irányt képvisel az ElliQ, amelyet kifejezetten az idősebb generáció támogatására fejlesztettek.
Az ElliQ nem klasszikus értelemben vett „okos asszisztens”, és nem is humanoid robot. Sokkal inkább egy kommunikációra és aktivitásösztönzésre épülő digitális társ, amelynek elsődleges célja az időskori elszigetelődés csökkentése, valamint az önálló életvitel támogatása.
A hagyományos mesterséges intelligencia rendszerek többsége reaktív módon működik: a felhasználó kérdez, a rendszer válaszol. Az ElliQ egyik legfontosabb sajátossága ezzel szemben a proaktív működés. A rendszer maga kezdeményez kommunikációt, javaslatokat tesz, emlékeztet, aktivitásra ösztönöz és folyamatos interakcióra törekszik.
A fejlesztés mögött az a felismerés áll, hogy az időskor egyik legnagyobb kihívása nem kizárólag az egészségügyi problémák megjelenése, hanem a társas kapcsolatok beszűkülése, a magány és az aktivitás csökkenése is. Nem véletlen, hogy világszerte egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogyan segíthetik a digitális megoldások az idősek mentális jóllétét és társadalmi kapcsolódását.
Az ElliQ rendszer képes beszélgetést kezdeményezni, emlékeztetni napi teendőkre, ösztönözni a mozgást vagy szellemi aktivitást, segíteni a családi kapcsolattartást, zenét, játékokat vagy különböző tartalmakat ajánlani, illetve támogatni a digitális eszközhasználatot is. A hangsúly ugyanakkor nem az automatizáláson, hanem a támogatott kapcsolódáson van.
Miért különösen aktuális ez a téma Magyarországon?
Magyarország társadalma szintén egyre gyorsabban idősödik. Az egyedül élő idősek aránya növekszik, miközben az egészségügyi és szociális rendszerekre nehezedő terhelés is folyamatosan emelkedik. Ezzel párhuzamosan a digitális technológiák egyre nagyobb szerepet kapnak a mindennapi életben, azonban az idősebb generáció jelentős része továbbra is nehezen kapcsolódik ezekhez az eszközökhöz.
Éppen ezért különösen fontos kérdés lehet a következő években, hogyan lehet olyan emberközpontú digitális megoldásokat fejleszteni, amelyek nem pusztán technológiai szempontból korszerűek, hanem valóban használhatók és elfogadhatók az idősek számára is.
A nemzetközi példák azt mutatják, hogy az idősek számára fejlesztett AI-rendszereknél kulcsszerepet játszik az egyszerű használhatóság, a természetes kommunikáció, a bizalom kialakítása, valamint a kulturális és nyelvi környezethez való alkalmazkodás. Ez utóbbi különösen fontos lehet a magyar nyelvű fejlesztések esetében, hiszen az idősebb generáció számára a személyes hangvétel és az anyanyelvi kommunikáció alapvető bizalmi tényező.
Az aktív idősödés és a mesterséges intelligencia kapcsolódási pontjai:
Az AI-alapú társmegoldások megjelenése új dimenziót nyithat az aktív idősödés támogatásában is. A technológia ugyanis nem csupán információátadásra használható, hanem motivációs, közösségi és mentális támogatási funkciókat is betölthet.
Ebben a megközelítésben a mesterséges intelligencia nem az emberi kapcsolatok kiváltására törekszik, hanem azok kiegészítésére. A cél nem egy „robotgondozó”, hanem olyan támogató rendszer kialakítása, amely segíthet fenntartani az aktivitást, az önállóságot és a kapcsolódást.
A témának különös aktualitást ad, hogy világszerte egyre több kezdeményezés foglalkozik azzal, miként lehet az AI-eszközöket etikus, emberközpontú és társadalmilag hasznos módon alkalmazni. Az idősek támogatása ezen a területen az egyik legérzékenyebb, ugyanakkor egyik legígéretesebb irány lehet.
Az olyan közösségi programok és szervezetek, mint a CédrusNet Kecskemét, fontos szerepet játszhatnak abban, hogy ezekről a kérdésekről szakmai és társadalmi párbeszéd induljon Magyarországon is. Az aktív időskor, a digitális felzárkózás és a közösségi kapcsolódás ugyanis a jövőben egyre inkább összekapcsolódó területekké válhatnak.