Az időskori demencia világszerte egyre növekvő társadalmi és egészségügyi kihívást jelent, amely nemcsak az egyének életminőségét, hanem a családi és intézményi rendszerek működését is alapjaiban érinti. A megelőzés lehetőségeinek vizsgálata ezért kiemelt jelentőségűvé vált, különösen olyan beavatkozások esetében, amelyek nem gyógyszeres úton, hanem életmódbeli és kognitív tényezőkön keresztül hatnak.
Egy 2026-ban megjelent tanulmány, az Impact of cognitive training on claims-based diagnosed dementia over 20 years újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a célzott kognitív tréningek hosszú távon is befolyásolhatják a demencia kialakulásának kockázatát. A vizsgálat az ACTIVE Study több mint húszéves utánkövetéses adatain alapul. A kutatás eredményeit a hazai szakmai közönség számára is ismertette Czeglédi Fanni a HVG Pulzus felületén.
A vizsgálatban több mint 2800, 65 év feletti, önálló életvitelt folytató személy vett részt, akik különböző kognitív tréningprogramokban vettek részt. A beavatkozások a memória, a logikai gondolkodás, valamint a feldolgozási sebesség fejlesztésére irányultak, és mindössze tíz alkalomból álltak. A résztvevőket ezt követően mintegy húsz éven keresztül követték.
Az eredmények szerint a különböző tréningek hatása nem azonos. A legerősebb összefüggést a feldolgozási sebességet fejlesztő program esetében találták: az ebben részt vevőknél – különösen ismétlő alkalmak mellett – mintegy 25%-kal alacsonyabb volt a demencia diagnózisának aránya. A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez elsősorban a tünetek megjelenésének késleltetését jelentheti, ami ugyanakkor az időskori életminőség szempontjából kiemelkedő jelentőségű.
A feldolgozási sebesség szerepe azért különösen fontos, mert az információfeldolgozás lassulása az agy öregedésének egyik korai jele. Az erre irányuló tréningek az alapvető kognitív működéseket stimulálják, amelyek a mindennapi önálló életvitelhez szükségesek. Ez a megközelítés túlmutat a hagyományos memóriafejlesztésen, és rámutat arra, hogy a különböző kognitív funkciók eltérő szerepet játszanak a megelőzésben.
A demencia kialakulása ugyanakkor komplex folyamat, amelyben biológiai, életmódbeli és társas tényezők egyaránt szerepet játszanak. A jelenlegi szakmai konszenzus szerint a megelőzés csak több tényező együttes figyelembevételével értelmezhető, amelyben a fizikai aktivitás, a társas kapcsolatok, az élethosszig tartó tanulás és a mentális stimuláció egyaránt fontos szerepet kap.
A CédrusNet Kecskemét program szemlélete szerint az időskori életminőség és önállóság megőrzése nem kizárólag egészségügyi kérdés, hanem azon is múlik, hogy az egyén mennyire marad aktív a saját életében és közösségében. A kutatás eredményei ezt a megközelítést erősítik meg: a rövid, célzott kognitív aktivitások is hozzájárulhatnak a hosszabb ideig fenntartható szellemi működéshez, különösen akkor, ha ezek beágyazódnak a mindennapi életbe.
A demencia megelőzése így egyre inkább közösségi és társadalmi szintű feladattá válik. Azok a kezdeményezések, amelyek lehetőséget biztosítanak az idősebb generációk számára a tanulásra, az aktivitásra és a közösségi részvételre, hozzájárulhatnak az aktív és produktív idősödés feltételeinek megteremtéséhez. A CédrusNet Kecskemét program ebben a megközelítésben az aktív idősödés és a produktív hosszú élet támogatását célzó közösségi és innovációs kezdeményezésként értelmezhető, amely az idősebb korosztály társadalmi részvételének és életminőségének erősítésére törekszik.
Forrás: Impact of cognitive training on claims-based diagnosed dementia over 20 years; valamint Czeglédi Fanni: „Csökkenti a demencia kockázatát egy speciális agytorna”, HVG, 2026. március 3.