A CédrusNet Kecskemét Program feladata a társadalmi idősödés kecskeméti programjának kialakítása, a helyi társadalmi innováció, kísérleti programok szervezése, az új kihívásra reagáló módszerek és megoldások kutatása, népszerűsítése. Ennek egyik eleme volt a 2021. július 21-én a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megrendezett műhelykonferencia.
A remek hangulatú találkozón résztvevő körülbelül 70 szakember a közművelődés új szerepét járta körbe az idősödő társadalomban, fókuszba helyezve a kulturális alapú gazdaságfejlesztést, az intergenerációs együttműködést, a közművelődés aktív idősödésben betöltött új szerepét, valamint a szenior korosztály új közösségi tereit.
A konferencia négy plenáris előadással indult, majd három szekcióban World-Café részvételi folyamat segítségével a résztvevők a közművelődés aktív idősödést elősegítő új lehetőségeit, példáit, ötleteit keresték. A kiszámíthatatlan pandémia miatt a konferencia hibrid formában került megrendezésre: jelenlétes részvétellel a CédrusNet Kecskemét Program udvarában 45 fő, míg az élő online közvetítéssel mintegy 25 résztvevő volt jelen.
Barta Dóra, a Hírös Agóra Kulturális Központ ügyvezető igazgatója volt, aki a Kecskeméten megvalósuló kulturális alapú gazdaságfejlesztésről tartott előadást.
A jövőkép megalkotása mindig a bennünk lévő víziók feltárását és közös elképzelését, formálását jelenti. Ez egy közös érték, közös érdek, egy közös folyamat, aminek mindenki úgy részese, hogy nyugodtan érezheti azt, hogy ugyanolyan szereplő benne, mint bárki más. Mert az az adottság, hogy újjászületni, újat teremteni, mindenki alapvető joga. Mint ahogy a művelődés is mindannyiunk alapvető joga, úgy, hogy akár fizetni sem kell érte. Minden olyan szervezet és intézmény, mely közművelődésben dolgozik, tudomásul kell vegye, hogy alapszolgáltatásuknak megfelelően, egyes elemeit ingyenes is kínálja mindenki számára. Ezen túl persze profitot is tud teremteni. Más módon, kapcsolódó értékként, hozzákapcsolódó szolgáltatásként, egy szélesebb, Big Picture Thinking elmélet szerint megtalálja a helyét – mondta Barta Dóra.
A rendezvény témája közelebb áll mindenkihez, mint gondolnánk, hiszen a legkisebb közösség is képes értéket alkotni. Márpedig minden ember által teremtett alkotás lehet érték. Ezeket az alkotásokat nem biztos, hogy mindig észrevesszük ezért van szükség művészeti szervezetekre. A kultúra vonzóbbá tétele kiemelt fontosságú feladata a közművelődésnek. Mikor a kultúráról beszélünk, nehéz mellé tenni a pénz értékét, mert pejoratívvá válik. Pedig mindkettő, a pénz és a kultúra is képviselhet értéket.
Mi történik Kecskeméten? Úgy gondoljuk, a kreatív gondolkodás értékké válhat, egy kreatív város pedig élni tud ezzel a lehetőséggel. Hiszünk benne, hogy ez a város nem csupán kreatív, de benne rejlik a potenciál, miszerint a kultúra örök érték és mindenkié, valamint abban is hiszünk, hogy sikerül a pandémia sebeit enyhíteni és visszatérnek majd azok a fogyasztói szokások, melyek falják a rendezvényeket, koncerteket, kiállításokat, mindent, ami ember alkotta kulturális érték.
Egy turista érkezhet a meglévő helyi értékek, természeti vagy teremtett történelmi hagyatékok kapcsán egy városba, de érkezhet szellemi tartalmak összefogásai, egy erős kulturális, szellemi tartalom miatt is, ami például Kecskeméten születik. A cél, hogy minél erősebb, közösséget összekapcsoló szellemi kultúra jelenjen meg. Ez nagyon sokféle lehet, mindenki számára van egy fontos gondolat, ami neki nagyon jelentős, és e köré szervezett kis egységekből rengeteg van. Ezek közül kell megtalálni, hogy melyik az, amelyikben Kecskemét ki tud bontakozni. Barta Dóra Bilbao példáját hozta fel, ahol az odalátogató mindig talál valami újat, meglepőt, olyat, amivel eddig nem biztos hogy találkozott.
Az idősödő társadalom innovatív lehetőségei a közművelődésben címmel tartott előadást Molnár Szilárd, a CédrusNet Kecskemét Program szakmai vezetője, aki kiemelte, hogy az idősödő társadalom horizontális témaként jelenik meg a fentarthatóság, az esélyegyenlőség és a digitalizáció mellett. Meg kell tanulnunk, hogy minden társadalmi alrendszernek, településnek, intézménynek igazodnia kell ehhez a kihíváshoz is. Az idősödő társadalmak mindent átalakítanak, egy új minőséget hoznak létre. De ehhez is üzenetek, világos víziók, majd pedig konkrét beavatkozások kellenek.
Nagy kérdés, hogy az idősödő társadalmak kihívásaira milyen választ adnak a jelenlegi intézmények. Milyen modellt ad egy munkahely egy idősödő munkatársnak? Milyen szolgáltatásokat nyújt egy város az 50 éveseknek, akik egy új karriert indítanának el az előttük álló 20-25 évre? Egy közművelődési intézmény hogyan szólítja meg ezt a Jimi Hendrixen és Janis Joplinon felnőtt korosztályt, mely lélekben még ma is szabadszellemű hippi? Az ő szüleiktől nem tudnak mintát venni, az intézmények egyelőre nem adnak új mintát, így összességében azt mondhatjuk, hogy a társadalomnak jelenleg nincsenek üzenetei az idősödő korosztály felé.
A CédrusNet Kecskemét Program azt mondja, hogy a társadalmak demográfiai trendjei miatt ez a korosztály lesz a meghatározó a következő évtizedekben, ráadásul iskolázottabbak és egészségesebbek is, mint az előző generáció. Szerepük jelentősen meg fog nőni a munkaerőpiacon, a fogyasztás jelentős részét az ezüstgazdaság fogja kitenni, az infrastruktúráknak, intézményeknek, településeknek korbaráttá kell válniuk. Ezért kell mielőbbi válaszokat találnunk ezekre a kérdésekre – vezette fel és foglalta össze a témát Molnár Szilárd. Arról pedig, hogy milyen lesz az ezüstkultúra, a korbarát közművelődés, ezzel a konferenciával, szakmai találkozóval kezdjük meg a gondolkodást, a közös munkát.
Tudományművelés és örökségvédelem: értékek létrehozása és mentése az aktív időskorban címmel tartott gondolatébresztő előadást Karvalics László, vezető kutató (IASK/FTI, Kőszeg), egyetemi docens.
Az előadás a tudományos műveltség, a tudományos eredmények, sőt a kutatási folyamatok demokratizálódását, közösségivé válásának új trendjeit, nagyon érdekes példáit mutatta be. Ma már az egyetemek és kutatóműhelyek is nyitnak az állampolgári részvétel irányába, hiszen ezt diktálja a tudományos eredmények hozzáférésének joga. Ez egyben azt is jelenti, hogy jogom van tudományos kutatásokban való bekapcsolódásra is.
Miért jövőbe tekintő az állampolgári tudomány, miért jó, hogy Kecskemét már foglalkozik ezzel a területtel? Az előadó kiemelte, hogy a nyugdíjasok szabadegyeteme nem állampolgári tudomány, mindössze a tudományos ismeretterjesztés egyik eszköze. Az állampolgári tudomány a tudományos folyamatokba való bekapcsolódás képességét, készségét jelenti. A tudomány területén nem szoktunk hozzá, hogy aktív létrehozói, szereplői legyünk, pedig a tudomány hosszú ideig a múltban mindenkié volt (People Science). Az egyre több kutatási eredmény egyre több kutatási lehetőséget, témát nyújt, mégis, a tudomány művelésével csak az egyes társadalmak 0,1 százaléka foglalkozik. Ezt a hatalmas szakadékot hidalja át az állampolgári tudomány jelenség, amikor a hivatásrendi tudósok munkáját segíti több millió laikus.
A nagy tömegek életidőt, agykapacitást ajánlhatnak fel a tudomány számára, amivel új értékek jönnek létre. Kiemelten megjelenik itt a diákok és az idősödő korosztály bevonása, az intergenerációs együttműködés.
Mindennek adtak új lendületet az új kommunikációs hálózatok, az internet. Például galaxisok képeinek osztályozása, amiben egy Puerto Rico-i háziasszony járt élen a projekt ideje alatt. Madarak, paraziták, invazív növények stb. megfigyelések, adatgyűjtések tízezrei indulnak az internet segítségével.
Sok ember kevés munkájával például a helyismeret is hatékonyan növelhető. Egy ház történetével a nagybetűs tudomány nem fog foglalkozni, de a helyi emberek igen. Ezek olyan mikrotudásokat hoznak létre, melyeket mint új tudást, új értéket a tudomány is fel tud használni.
Beke Márton, a Közös Pontok Közösség- és Településfejlesztő Nkft. ügyvezetője arról beszélt előadásában, hogy a közösségi bevonás és a korosztályi együttműködés milyen keretek között valósulhat meg közösségi művelődés és a településfejlesztés keretei között.
Márton szervezet „terepi” munkát végzőként működik. Egyszerre koncentrálnak a polgárok és közösségeik, továbbá az értük hivatott lokális intézmények, szervezetek fejlesztésére, szakmai-módszertani támogatására. Közösségfejlesztési folyamat révén, a helyi lakosok bevonásával hoznak létre beruházásokat, fejlesztéseket.
Szászvári, martonfai és magyaregregyi példát mutatott be, ahol valóban aktív, társadalmi szerepet vállaló munkát végeztek idősödők és intergenerációs együttműködésben fiatalok is. Ezek mintapéldái voltak a szakértelem, a transzgenerációs tudás átadásának.
5-6 alkalommal hívtak meg idősebb embereket tanácsokat kérni. A közösségi tervezésben is 60-70 éves voltak aktívak (illetve az unokáik). Mély és komoly vitákat generáltak már a koncepcióalkotás során is. A fiatalokat kevésbé sikerült ezeken a közösségi építési folyamatban megszólítani.
Mind a koncepcióalkotásban, mind a fizikai megvalósításban nagyon aktívan vett részt ezeken a településeken a 60-70 éves korosztály. A parkok névadási folyamatát már a közösség maga szervezte meg.
A kávészünet után a szakmai műhelyek következtek:
- Hoksza Ildikó, CédrusKör ügyvivő: hagyománykutatás, értékmentés
- Józsa Katalin, Hírös Agóra Kulturális Központ, programszervező: intergenerációs együttműködés, kistelepülések közművelődése
- Besenczi Liza, CédrusKör ügyvivő: helytörténeti séták, állampolgári tudomány kutatások
A szakmai műhelymunka módszertani moderálását Varga Ildikó, szervezetfejlesztő tréner végezte.
A “World-Café” egy olyan részvételi folyamat, módszertan, ami széles skálán begyűjti a véleményeket a résztvevőktől. A strukturált beszélgetés elsődleges célja, hogy egy nagyobb csoport tagjainak ötleteit összekapcsolja, segítse az innovációs gondolatok megosztását.
A szekciókban élénk, jó hangulatú beszélgetések alakultak ki, a résztvevőknek láthatóan jólesett megszólalniuk az előadások után, és saját észrevételeket, igényeket megfogalmazni a témákban.
A műhelyek keretében több tucatnyi innovatív javaslat, kezdeményezés, ajánlás hangzott el, amelyeket csoportosítva, tematizálva a szekcióvezetők 5-7 percben prezentáltak a konferencia résztvevőinek:
A közös munka folytatásaként ezek az elképzelések eljutnak a feladatot helyi szinten koordináló szakmai csoportokhoz, ezek felhasználhatók a további szolgáltatásfejlesztések során a városban.
A konferencia felvétele elérhető az alábbi linken: https://www.facebook.com/cedrusnetkecskemet/videos/285849323336629
Rövid összefoglalója pedig az itt megtekinthető:
A konferencia a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
