Március 18-án a CédrusNet Kecskemét program részéről részt vettünk az ENSZ „Global report on ageism” konferenciáján, ahol bemutatásra került a WHO gondozásában ugyanezen a néven megszületett jelentés.
Az életkor miatti sztereotípiák (hogyan gondolkodunk), előítéletek (hogyan érzünk) és diszkrimináció (hogyan viselkedésünk) nem új keletűek, de sajnos a COVID-19 felerősítette ezeket az ártalmas attitűdöket. A WHO idősödésről szóló globális jelentése nem is lehetne időszerűbb. Fő üzenete az, hogy meg tudjuk, meg kell akadályoznunk az ageizmust, azaz az életkor miatti hátrányos megkülönböztetést, valamint, hogy gondolkodásunk, érzéseink és viselkedésünk kismértékű pozitív irányú elmozdulása az életkor és az idősödés terén nagy előnyökkel fog járni az egyének és a társadalom számára. A jelentés azt mutatja, hogy az ageizmus elterjedt, mindenütt jelen van és alattomos, mert nagyrészt fel sem ismerjük és nem harcolunk ellene.
Az ageizmus súlyos és messzemenő következményekkel jár az emberek egészségére, jóllétére és emberi jogokra nézve, társadalmi költségei dollármilliárdokban mérhetők. Az időskorúak körében az ageizmus együtt jár a gyengébb testi és lelki egészséggel, a fokozott társadalmi elszigeteltséggel és magányossággal, a nagyobb pénzügyi bizonytalansággal, a csökkenő életminőséggel és korai halálozással. A jelentés kiemeli, hogy az ageizmus ellen 3 stratégia mentén lehet hatékonyan küzdeni: 1) a politika és jog eszközeivel, 2) az oktatás lehetőségeinek tágításával, 3) valamint az intergenerációs beavatkozásokkal.
Az életkor miatti hátrányos megkülönböztetést a fiatalok körében kevésbé vizsgálják, ugyanakkor a fiatalok számos területen – ideértve a foglalkoztatást, az egészségügyet és a lakhatást – beszámoltak erről a jelenségről. Az életpálya során az ageizmus hatással van a képességre, a rasszizmusra, ami persze fokozza a társadalmi, gazdasági hátrányokat.
Az ageizmusról szóló globális jelentés felvázolja az életkor csökkentésére irányuló cselekvési keretet, beleértve a különféle szereplőknek (pl. kormányok, ENSZ ügynökségek, civil szervezetek, magánszektor) szóló konkrét ajánlásokat. Összegyűjti a rendelkezésre álló bizonyítékokat az ageizmus természetéről és nagyságáról, azok hatásairól. Felvázolja, milyen stratégiák működnek az ageizmus megelőzésében és ellensúlyozásában, azonosítja a hiányosságokat, és persze javaslatot tesz a jövőbeni kutatási irányokra az ageizmus jobb megértésének érdekében.
A „Global report on ageism” jelentés letölthető a WHO honlapjáról is.
World Health Organization (2021): Global report on ageism. ISBN: 978-92-4-001687-3, License type: CC BY-NC-SA, Access Rights Type: open