A fenti címmel szervezett közös konferenciát az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete május 16-án, a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében.
A konferencián előadott Molnár Szilárd, a Kecskeméti Kreatív Tudásközpont Közalapítvány elnöke, a CédrusNet Kecskemét Program szakmai vezetője is “Digitális transzformáció az idősödő társadalmakban?” címmel.
A digitális transzformáció rengeteg lehetőségeket, de jelentős kockázatot is magában hordoz. Ebben az átalakulásban az egyik legfontosabb kérdés: az ember hogyan maradhat a középpontban? Ehhez a hatásokat kell megérteni, amihez viszont a lehető legszélesebb szakmai párbeszéd, a különböző tudományágak eszmecseréje szükséges. Erre adott kiváló lehetőséget a konferencia, ahol több mint 100 kutató, egyetemi oktató osztotta meg legfrissebb tudását.
A konferencia a plenáris előadások után 10 szekcióban, közel 50 előadással folytatódott.
A “Társadalmi trendek” szekcióban Molnár Szilárd előadásán kívül elhangzott még:
- Laki Beáta, PTE Magatartástudományi Intézet, filozófus, bioetikus előadása A „képesség erózió” jelensége az MI technológiák alkalmazásának tükrében – A felelősség és a szakértelem hiányának lehetséges egyéni és társadalmi következményei címmel.
- Lovászy László tudományos főmunkatárs, NKDT előadása a Társadalom 5.0 – az emberi evolúció új lépcsőfoka? címmel.
- Bács Zoltán György adjunktus, NKE RTK szakoktató, Az innovatív információ- és hálózatelmélet kutatási eredményeinek lehetséges alkalmazása az egyéni és közösségi csoportok magatartás dinamikájának vizsgálatára címmel.
Molnár Szilárd kiemelte, hogy számos globális probléma gyötör minket, fokozza a bizonytalanságot, a kiszámíthatatlanságot: klímaváltozás, geopolitikai feszültségek, gazdasági recessziók sora. Van azonban egy jelenség, amely gyakorlatilag globális, statisztikai bizonyossággal bír, ugyanakkor a legtöbb egyén nem készül rá – arra, hogy tovább él. Az idősödő társadalmak kihívása tehát olyan horizontális témává válik, mint a fenntarthatóság, a digitalizációs, az automatizáció, a klímavédelem. Minden szektornak, minden társadalmi alrendszernek reflektálnia kell erre a problémára.
Az egyik megoldás, hogy az 50 pluszos népességből minél nagyobb arányban tartsuk a munkaerőpiacon az embereket. Ez viszont csak úgy lehetséges, hogy az idősödők is hajlandóak tanulni, megújítani képességeiket, kompetenciáikat. A kihívás óriási, hiszen Magyarországon a felnőttkori tanulásban részt vevők aránya csak az uniós átlag fele körül van. A digitális készségek is hiányosak, ami ma már az alapkészségek egyik legfontosabb eleme, hiszen a munkahelyek több mint 90 százalékában már most is minimum alapszintű digitális kompetenciaszintet követelnek meg.
A Kecskeméti Kreatív Tudásközpont Közalapítványban, a CédrusNet Kecskemét Programban mi úgy gondoljuk, az emberi tőke beruházásokkal kivédhetők az idősödő társadalom kedvezőtlen hatásai. Ezzel növelhető a korosztályban a hasznosságélmény, ami közvetlen hatással van az egészségben eltöltött évek számának lehetséges emelkedésével.
A munka jövőjét nem csak a technológia, a digitalizáció határozza meg, hanem az idősödő munkaerő is. A digitalizáció kedvezőtlen hatásait az oktatás, míg az öregedő társadalom kedvezőtlen hatásait az egészségügy megreformálásával lehet kivédeni. Sajnos pont ez az a két terület, ahol a legkevésbé tudunk előrelépni, hatékony válaszokat találni. Pedig pont ez az a két terület, ami ellensúlyozni tudná más szektorok problémáit, azaz a megoldásra váró feladataink nemhogy csökkenni fognak, hanem növekedni. A negatív hatások kivédése ma sokkal erősebben strukturális és egyéni szintű válaszokat követelnek meg, mint bármikor is valaha.
A konferencia programja:
#nemzetiközszolgálatiegyetem #kktk #digitálistranszformáció #társadalmitrendek #50plusz #cédrusnetkecskemét