A Széchenyiváros Hete programsorozat keretén belül a CédrusNet Kecskemét Cédrusköreinek önszervezésében több érdekes programon vehettek részt a városrész lakói.
A 90 km-es túraútvonal első három megállóját látogatták meg a résztvevők, közel 20 km-t megtéve gyalog és kerékpáron, ahol nem csak a természethez kerülhettek közelebb, hanem a magyar történelemhez is. Első állomás a méltán híres kecskeméti arborétumban található Mária-kápolna volt.
Az alábbiakban Kovácsné Tóth Ibolya, a Zöld Vitalitás Cédruskör vezetőjének beszámolóját olvashatják:
A Kápolnák útja túraútvonal a Duna-Tisza közén húzódik Kecskemét és Ócsa között kilencven kilométer hosszan. Ennek a zöld sávval jelzett túraútnak része a Mária-kápolna, a Szent Hubertusz-kápolna és a Hetényegyházi templomrom is. Mindhárom egyházi épület része az Európát áthálózó Mária zarándokútnak is
1. megálló: Mária-kápolna (Sarlós Boldogasszony kápolna)
Gyönyörű természeti környezetben, a kecskeméti Arborétum területén áll a Sarlós Boldogasszony-kápolna, közismert nevén Mária-kápolna. Egyes hagyományok szerint az első építmény, amely itt állt Árpád-korból származott és a mellette levő gyógyforrással együtt a török időkben sajnálatos módon elpusztult. A helyet azonban továbbra is szentnek tartották, melynek bizonyságáról Katona József egyik történelmi írásában így számol be: „1713-ban egy Darányi György nevű kálvinista ember éjjel Kerekegyházáról jövén, valamely bika által megkergettetett és ezen dombra szaladván, hirtelen másfelé vette a bika az útját. Az ember kísértetnek vélte és a helyet, a hová futott, szentnek; mindjárt is azon volt, hogy a pápisták itt (kápolnát) építsenek; maga 30 forintot, téglákat és szekereit adta.”
Az egyhajós és kereszthajós kápolnát 1713-ban kezdték építeni és 1718-ban szentelték fel. Barokk stílusban épült, oromzatos homlokzattal, azon fa-huszártoronnyal, félköríves záródású kapukerettel. Feltételezhető, hogy a kápolnát egy a török hódoltság alatt elpusztított kápolna romjain építették fel. A főoltárkép a Szent Erzsébetet látogató Szent Szüzet (Sarlós Boldogasszonyt), a mellékoltár képe pedig a Hétfájdalmú Szüzet ábrázolja. Mindkét festmény XVIII. sz.-ból való.
A szakirodalom szerint a 18. században készült I. katonai felmérésben romként jelölt középkori templomos helyek között szerepel St. Maria Kapelle azaz Szent Mária Kápolna nevű település megnevezés, amely templomromok jó eséllyel azonosíthatóak középkori településnevekkel egy-egy puszta határain belül. Így álláspontom szerint feltételezhető, hogy Kecskemét területén létezhetett egy kora középkori Szent Mária Kápolna nevű falutelepülés, melynek központja és pusztakápolnája a mai kápolna helyén álló kápolna lehetett. A középkori eredetet támaszthatja alá az is, hogy a kápolna egy szabályos halmon áll. A fentieket igazolhatja két kisebb régészeti ásatás eredménye is. Az 1970-es években a várostól északnyugatra, a Nyíri út mentén, a Mária-kápolna közelében, geodéziai alappontkeresés közben végzett kisebb földmunkánál késő középkori sírokat bolygattak meg, H. Tóth Elvira régész vezetésével. 1994-ben pedig V. Székely György vezetésével végeztek a kápolna körül szondázó ásatást a kecskeméti múzeum munkatársai. Az észak–déli hossztengelyű kápolna északi részén, a félköríves apszis külső oldalán nyitott szelvényből, a barokk építési réteg alatt középkori fazékperem, vasszeg, sok festett vakolatdarab (köztük aranyozott is), szórványos embercsont és egy I. Mátyás-obulus került elő. Az apszis és a keleti mellékhajó találkozásánál a felső, kevert réteg alatt egy feltehetőleg kelet–nyugati irányú, agyagba rakott, vöröses téglákból álló falmaradvány húzódott, amelyet a barokk apszis alapozásakor átvágtak. Az előkerült leletek és a helyszín megfigyelése alapján kijelenthető volt, hogy a barokk kápolna egy elpusztult középkori templom helyén épült, amelynek korát és alaprajzát csak további ásatással lehet tisztázni, illetve a Mária-kápolna körül nagy kiterjedésű, kora középkori temető lehet.
A kápolna búcsúja a július 2-át követő vasárnap van. A Mária-kápolna több évszázados kegyhely. Szomszédságában a kálvária, sziklakert, szabadtéri oltár, Magyar Szentek szoborsétány, Lourdes-i barlang, kegyeleti hely teszi a Kápolna-dombot még rangosabb, elmélyülésre alkalmas hellyé
A kápolna sokáig üresen állt, 1998-ban újították fel. 1996-ban épült a Keresztút és 2001-ben szentelték fel a szabadtéri oltárt, amelynek lábazati domborműveit Polyák Ferenc fafaragó készítette. A kápolna napjainkban ismét nagy népszerűségnek örvend.
A kápolna bejáratával szemben, közel azon a helyen, ahol a „Mária-kápolnai remetét”, Kókai Benedeket elhantolták, ma egy kőkereszt áll (Állította: Lajos József és neje, Farkas Erzsébet, 1909-ben). Kókai Benedek (Kecskemét? 18.sz. – Kecskemét? 19.sz.) hitbuzgó római katolikus ügyvéd volt, aki hivatását feladva Remete Szent Pál rendjének szerzetese lett. Amikor a rendet II. József feloszlatta, magányos szerzetesként a Mária-kápolna mellett húzódott meg, ahol a hozzá segítségül forduló kecskeméti híveknek lelki vigaszt nyújtott.
Kálvária
A Kálvária 1996-ban, a Millecentenárium évében épült. Az ország első tizenöt stációhelyes keresztútja. A tizenötödik stáció Jézus feltámadását ábrázolja. A stációképeket a kecskeméti Kodály Iskola tűzzománc szakkörösei alkották.
Lourdes-i barlang
A franciaországi Lourdes-ben található barlang imitációja. A katolikus hitvilág szerint Lourdes-ben 1858 januárjától júliusáig Sobirous Bernadette, tizennégy esztendős kisleány üzenetet kapott a Szűzanyától. Azóta sokan zarándokolnak a „látomások barlangjához” és építik meg ennek emlékére több helyen a „Lourdes-i barlang” hasonmását. A Mária-kápolna mellett található Lourdes-i barlang a kápolnával együtt védelem alatt áll. Kialakítása nagymértékben hasonlít a Kecskemét központjában található barátok (ferences) templomának udvarán található Lourdes-i barlanghoz. A 2×2 méteres alapterületű építmény ajtóval lezárható módon készült, melyet kovácsoltvas ráccsal zárnak le. A felszentelés évétől, 1941-től hálaadó táblákat helyeznek itt el a hívek.
Szabadtéri oltár A Mária-kápolna közelében terméskő alapzaton látható a szabadtéri gránit oltár, mely Polyák Ferenc fafaragó által készített díszes lábazaton nyugszik. Az oltár 2001-ben készült el, azóta a szemet gyönyörködtető Kápolna-domb a szabadtéri misék helyszínévé is vált.
Sziklakert
A már lepusztult, vertvályogfalú, egyházi tulajdonú „gondnoki ház” helyén 2002-ben sziklakert létesült. Nagyon sok amatőr és hivatásos fotóst, esetenként festőket is megihlet az itt látottak varázsa.
Magyar Szentek Szoborsétánya A szobrokat Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotta 1912-ben. Az Árpád-házi szentek sorát (Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit) kiegészíti még Szent Miklós püspök, Kecskemét város védőszentjének szobra. A szobrok eredetileg Jánszky Béla és Szivessy Tibor építészek által tervezett, Kecskeméten a Kossuth téren álló szecessziós katolikus bérház oromzatán álltak. A bérház lebontása után, 1960-ban a szobrokat a Béke-fasori temetőben helyezték el. Ezen a helyen a szobrok gondozására és restaurálására nem jutott figyelem. A Kecskeméti Rk. Főplébánia ezeréves államiságunk emlékére a szobrokat a Mária-kápolnához, vagy más néven Engesztelő kápolnához vezető út mentén állította fel.
Kegyeleti hely Az abortuszt szenvedett, illetve halva született gyermekek emlékére 2004 júliusában felszentelt emlékhely. A tűzzománc képet Balanyi Károly grafikus- és tűzzománcművész készítette.
Kápolnarét: a kápolna közvetlen környéke, és a kissé távolabb, mélyebben fekvő Kápolnarét védett természeti értéke a városnak, mert ősgyeppel borított.
2. helyszín a Hetényegyháza határában lévő Árpád-kori templomrom
Az itt látható templom-rom helyén az Árpád-korban egy kis méretű falusi plébánia templom állt, melynek alapfalai az 1981-ben folytatott ásatások során bukkantak elő. A templom külső hossza 10,8 méter, szélessége 7,5 méter, tájolása északkelet – délnyugat irányú volt, és a zömök hajóhoz félköríves szentély csatlakozott. Az ásatáson tett megfigyelések szerint a templom körül létesítette temető használata megelőzte a templom építését, mivel több olyan sírt is találtak a régészek melyet, megbolygattak a templom alapozásainak kiásása során. A Hetényegyházi templom belsejében, és az alapfalakon kívül eddig 46 sír került feltárásra. Az Árpád-kori sírokból előkerült leletanyag meglehetősen szegényes, a sírok többsége melléklet nélküli volt, és csak kisebb részükből kerültek elő arany ékszerek hajkarikák gyűrűk gyöngyök és ezüstpénzek. A Hetényegyházi templom feltárását Székely György régész vezette. Az eddigi adatok alapján ez a templom Kecskemét környékének legkorábbi egyházi épülete, melynek építési kora a XI. század második felére tehető. A templom minden bizonnyal a tatárjárás idején pusztult el. A templom-rom környékét régebben szépen kialították, táblákkal, padokkal is ellátták, mára azonban elhanyagolódott, a táblákat széttörték.
3. helyszín: a Szent Hubertusz Kápolna, mely a Szent Hubertusz Parkerdőben (Nyíri-erdőben) található
Az 1200 hektáros erdőben található a Duna-Tisza közének egyik legszebb homokpusztai mogyorós-tölgyes erdeje, amely számos látnivalót rejt: Aradi vértanúk emlékműve, Szent Hubertus kápolna és az országos hírű 1848–49-es emlékmúzeum, amely a néhai Szulyovszky László erdész példaértékű kezdeményezésének és kitartó munkájának köszönhetően jött létre.
A Szent Hubertus kápolnát 1993-ban avatták fel. A fából épült kápolnát Szulyovszky László álmodta és építtette meg. Halála után 1999-ben erdésztársai egy síremléket állítottak tiszteletére a kápolna melletti hatalmas tölgyfa árnyékában. A kápolnát fel is szentelték, így egyházi szertartásokat is tartanak benne, leggyakrabban esküvőket. Szent Hubertus az erdészek és a vadászok védőszentje, aki 506-ban született és 727-ben halt meg. Egy vadászaton megjelent neki egy szarvas, agancsai között egy feszülettel és egy égi hang megtérésre szólította föl. Az égi jelenés után remete lett, majd belépett egy szerzetesrendbe, és az egyházat szolgálta, 705-ben püspökké szentelték
#cédrusnetkecskemét #zöldvitalitáscédruskör #cédruskörök #kápolnákútja #túrautvonal #kecskemét