Elindult a Hozd képbe a családodat! Helytörténeti-, családkutató és fotódigitalizációs műhely a Széchenyi István Közösségi Házban. Az első összejövetel során azt tekintettük át, hogy a mesterséges intelligencia (MI) segítségével milyen eszközök, lehetőségek állnak rendelkezésünkre a családkutatás, a helytörténeti kutatások támogatására. Az előadást Molnár Szilárd, a Kecskeméti Kreatív Tudásközpont Közalapítvány kuratóriumi elnöke tartotta.
Mi köze van egy 200 éves anyakönyvnek a legmodernebb technológiához? A válaszunk: rengeteg!
A családtörténet kutatása mindig is türelemjáték volt: poros anyakönyvek, nehezen olvasható kézírások és töredezett fényképek kísérik utunkat. De mi lenne, ha azt mondanánk, hogy érkezett egy új „digitális kutatótárs”, aki segít bizonyos feladatok gyors elvégzésében? A mesterséges intelligencia (MI) nem a jövő zenéje, hanem a jelen leggyorsabban terjedő technológiája, amely már 2025-ben is milliárdok mindennapjait könnyítette meg.
Miért érdemes 50 felett is belevágni?
Sokan tartanak tőle, hogy a gép „kiváltja” az embert. Erik Brynjolfsson, a Stanford Egyetem professzora szerint ez a „Turing-csapda”: a cél nem az ember helyettesítése, hanem a képességeink kiterjesztése! A kutatások igazolják, hogy azok, akik segédeszközként használják az MI-t, nem csak hatékonyabbak, de elégedettebbek is a munkájukkal.
Ne dőljünk be a „Turing-csapdának”! A cél nem az, hogy a gép helyettesítsen minket, hanem az, hogy kiterjessze a képességeinket. Míg a gép verhetetlen a minták felismerésében, addig az emberi ítélőképesség, a kritikai szemlélet és a jó kérdések továbbra is a mi kezünkben maradnak.
Miben segít az MI a családfakutatónak?
Az előadásunk során láthattuk, hogy az MI olyan feladatokat old meg pillanatok alatt, amik korábban hetekbe teltek:
- Kéziratok „lefordítása”: Legyen szó latin nyelvű anyakönyvről (mint Petőfi Sándor keresztelési bejegyzése) vagy a rettegett német gót betűs (Kurrentschrift) írásról, az MI segít a betűhű átírásban és a fordításban is.
- Archív fotók újjáélesztése: A régi, elmosódott vagy karcos fényképekből tűéles, színes emlékeket varázsolhatunk, sőt, akár rövid videókat is generálhatunk őseink portréiból.
- Helyszínek azonosítása: Egy régi utcakép alapján az MI képes beazonosítani, pontosan hol és mikor készülhetett a fotó, segítve ezzel a családi helyszínek felkutatását. A műhelymunka során például a kecskeméti „Don-kanyart” azonosította be az MI egy régi fotó alapján.
- Nagy mennyiségű kutatási anyagok gyors feldolgozása: Hogyan lehet több száz oldalas anyagokból, dokumentumokból (pl. helytörténeti tanulmányokból) kinyerni a minket érdeklő adatokat pár perc alatt.
- Kapcsolati hálók építése: Hogyan lehet a kigyűjtött adatokból, például nevekből automatikusan felrajzolni a rokonsági kapcsolatokat.
Mindezen titkok nyitja a jó „promptolásban”, vagyis a gépnek adott utasításban rejlik. Ez egy újfajta írástudás, amit bárki elsajátíthat! Sőt, mindenkinek el kell sajátítania, ha az MI-t a tevékenységeink hatékonyágának javítására szeretnénk felhasználni.
Éppen ezért már az előadás során is törekedtünk arra, hogy a gyakorlatban is bemutassuk ezeket a lehetőségeket, illetve továbbgondoljuk, hogy a családkutató műhelyünkben hogyan alkalmazzuk, tanuljuk meg ezeket az új eszközöket kreatívan használni. Az év során számos ilyen foglalkozás során, már csak egy-egy területre, problémára fókuszálva fogjuk az MI segítségét hívni.
Várunk minden érdeklődőt, kövessék a „CédrusNet Kecskemét” Facebook oldalunkat.
Molnár Szilárd