Az A38 hajón megtartott konferencia előadásai a mesterséges intelligencia (MI) társadalmi, oktatási és szervezeti hatásait vizsgálták különböző nézőpontokból. A bemutatott gondolatok különösen relevánsak a CédrusNet Kecskemét idősödésügyi programja, valamint a Digitális Tudásközpont tevékenysége szempontjából, mivel egyszerre érintik a szenior korosztály digitális felzárkóztatását, valamint az oktatásban dolgozó szakemberek felkészítését.
A mesterséges intelligencia nem cél, hanem eszköz
A konferencia egyik központi üzenete az volt, hogy az MI önmagában nem jelent megoldást, hanem olyan eszköz, amelynek értékét az határozza meg, hogyan használjuk. Több előadó hangsúlyozta, hogy nem félni kell az új technológiától, hanem megérteni, kritikusan használni és megfelelő keretek között alkalmazni. Különösen fontos a dezinformáció, a hamis tartalmak és a digitális manipuláció felismerésének képessége.
Ez az üzenet a szenior korosztály számára kiemelt jelentőségű. Az idősebb generációk egyre gyakrabban találkoznak MI által generált szövegekkel, képekkel, videókkal és hanganyagokkal, ezért a digitális tudatosság fejlesztése legalább annyira fontos, mint az új alkalmazások megismerése.
A kritikai gondolkodás felértékelődése
Az oktatási témájú előadások egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a mesterséges intelligencia korszakában nem elsősorban technikai készségekre van szükség, hanem jó szövegértésre, kérdésfeltevési képességre, érvelésre és kritikai gondolkodásra. Az MI akkor válik igazán hasznos segítőtárssá, ha a felhasználó már rendelkezik megfelelő háttértudással, és képes ellenőrizni a kapott válaszok hitelességét.
A konferencia előadói szerint a jövő kulcskompetenciája nem a „promptírás”, hanem a gondolkodás képessége. A jó kérdések, az információk összevetése, az érvek megfogalmazása és a tudatos döntéshozatal olyan emberi készségek, amelyek az MI térnyerésével még fontosabbá válnak.
Ez a pedagógusok és intézményvezetők számára azt üzeni, hogy az oktatásban továbbra is az alapvető készségek fejlesztése marad az elsődleges feladat. Az MI használatát fokozatosan, életkori sajátosságokhoz igazítva érdemes bevezetni.
Emberi kapcsolatok és tanulás
Kósa Mónika Montessori-iskola alapító előadásában hangsúlyozta, hogy a gyermekek AI-korszakra való felkészítése nem elsősorban technológiai kérdés. A valódi tanulás továbbra is emberi kapcsolatokon, közös gondolkodáson, vitákon, projektmunkákon és alkotó tevékenységeken alapul. Az MI jelentős segítséget nyújthat az adminisztrációban, dokumentációban és információfeldolgozásban, de nem helyettesítheti a tanulási folyamat lényegét.
A Digitális Tudásközpont számára ez azt jelenti, hogy a digitális kompetenciafejlesztés során a technológia bemutatása mellett továbbra is hangsúlyt kell kapnia a közösségi tanulásnak, a beszélgetéseknek és a tapasztalatmegosztásnak. Ez különösen fontos a szenior korosztály esetében is, akik számára a digitális tanulás társas élménye gyakran ugyanolyan értékes, mint maga a megszerzett tudás.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium tanácsadója, Horváth Ádám elmondta, hogy most készül az új oktatási stratégia. A közoktatás feladata változatlan, azokat a készségeket, attitűdöket, ismereteket kell átadnia, amikkel nem születünk együtt. Nem tudni még, hogy az MI mekkora súlyt fog kapni az új stratégiában, de természetesen benne lesz. Le kell mondani arról, hogy a gyerekek mindent tudjanak egy adott területről, inkább arra kell ösztönözni őket, hogy jó kérdéseket tudjanak feltenni. Ez a szemléletváltás a Nemzeti Alaptanterv átalakítását is meg fogja határozni.
Horváth Ádám kiemelte az OECD azon felmérésének eredményeit, amelyek a munkavállalók MI használatáról szólnak. Magyarország a magáncélú használatot nézve a rangsor alsó harmadában található, de ami igazán ijesztő, az a MI munkavégzéshez való igénybevétel elképesztően alacsony aránya: ezen a téren messze a legutolsó helyen állunk Törökország, Szerbia vagy Románia mögött is. Azoknak, akik nem használnak MI-t a munkájukhoz, 31 százaléka azt válaszolta, hogy nincs rá szüksége, és 23 százalék volt azok aránya is, akik nem tudták, hogy egyáltalán létezik ilyen technológia. Természetesen ezt egy egész ország megérzi, hiszen így a munkaerőpiaca nem versenyképes.
A diákok sem mutatnak biztatóbb képet: a tizedik osztályos diákok alapképességeinek átlaga éppen eléri az MI szintjét. Az OECD szerint azonban Magyarországon van a legnagyobb különbség a legrosszabbul és legjobban teljesítő diákok között: a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szövegértési szintje meg sem közelíti a mesterséges intelligenciáét.
A minisztériumi tanácsadó szerint a magyarországi kompetenciamérés adatai szerint a legrosszabbul teljesítő csoportba tartozó gyerekeknek nem a kognitív képességeik rosszabbak, hanem a hozzáférési lehetőségeik a fejlesztéshez. Az Ózdi, az Edelényi vagy a Putnoki járásban lényegesen alacsonyabb pontszámot értek el a középiskolások digitális kultúra terén az országos átlagnál. Az oktatási rendszernek nem a kiemelt tehetséggondozás a feladata. Ez társadalmi szempontból kevésbé hatásos, mintha a legrosszabbul teljesítő gyerekeket próbáljuk minél nagyobb mértékben feljebb húzni. A tehetséggondozást biztosítani kell, de az oktatás fő célja, hogy ne nőjenek a különbségek.
Az MI korában sajnos a családi hátérből hozott szocioökonómiai hátrányok tovább növekednek. „A legrosszabul teljesítők nem tudják felvenni a versenyt egy ingyenesen elérhető chatbottal, nem képesek a kritikai gondolkodásra azzal szemben, nem tudják megfejteni, hogy igaz-e, amit mond, ezért kiszolgáltatottak lesznek a mesterséges intelligenciával működő szolgáltatásoknak” – emelte ki Horváth Ádám. Az előadásban bemutatott szövegértési adatok alapján a szakértő kiemelte, hogy Magyarországon az általános iskolából kikerülők mindössze 34 százaléka éri el azt a szintet, ahol felelősségteljes MI használatról beszélhetünk.
A konferencia második részében panelbeszélgetés volt a mesterséges intelligencia oktatási, társadalmi és emberi hatásairól. A résztvevők eltérő szakmai nézőpontból közelítették meg a témát, ugyanakkor több kérdésben egyetértés alakult ki: a technológia gyors fejlődése mellett az emberi kapcsolatok, a kritikai gondolkodás és a közösségi tanulás jelentősége felértékelődik.
Az MI nem helyettesíti az embert, hanem új szerepeket teremt
A beszélgetés egyik visszatérő gondolata volt, hogy a mesterséges intelligenciát elsősorban eszközként érdemes szemlélni. Az MI sok rutinfeladatot gyorsabban és hatékonyabban tud elvégezni, ugyanakkor az emberi döntéshozatal, a kreatív problémamegoldás, az intuíció és az empátia továbbra is kiemelt szerepet kapnak. A résztvevők szerint a jövőben nem azok kerülnek előnybe, akik elutasítják az MI használatát, hanem akik megtanulják megfelelően alkalmazni azt.
Ez különösen fontos üzenet a közoktatás számára. A pedagógus szerepe várhatóan kevésbé a tudás átadására, inkább a tanulás irányítására, mentorálására és az információk értelmezésének támogatására helyeződik át.
Kritikai gondolkodás minden életkorban
A panel egyik legfontosabb következtetése szerint a mesterséges intelligencia korszakában már nem az a lényeg, hogy felismerjük-e az MI által készített tartalmakat, hanem az, hogy bármilyen információt képesek legyünk kritikusan értelmezni. Több résztvevő hangsúlyozta, hogy a jövő egyik alapvető készsége a források ellenőrzése, az információk összevetése és a megalapozott véleményalkotás lesz.
A Digitális Tudásközpont számára ebből az következik, hogy a digitális kompetenciafejlesztést nem szabad kizárólag technológiai képzésként kezelni. Az MI-eszközök használatának bemutatása mellett legalább ilyen fontos az információs műveltség, az álhírek felismerése és az online tartalmak értékelésének tanítása.
A szenior korosztály esetében ez különösen aktuális, hiszen egyre nehezebbé válik a mesterségesen előállított képek, videók és hangfelvételek felismerése. A beszélgetés résztvevői szerint hosszú távon nem technikai, hanem gondolkodásbeli válaszokra lesz szükség.
A közösségek szerepe felértékelődik
Több alkalommal is előkerült a közösség fogalma. A résztvevők szerint a személyre szabott MI-szolgáltatások világában különösen fontos lesz, hogy az emberek valós közösségekhez tartozzanak, közösen tanuljanak és beszéljék meg tapasztalataikat. Az emberi kapcsolatok jelenthetik azt a támpontot, amely segít eligazodni az egyre összetettebb digitális környezetben.
Ez a CédrusNet Kecskemét számára különösen fontos üzenet. A szeniorok digitális képzésében nem elegendő az egyéni készségfejlesztés. A tanulókörök, klubok, közösségi műhelyek és tapasztalatmegosztó alkalmak legalább olyan jelentős szerepet tölthetnek be, mint maguk a digitális eszközök. Úgy gondoljuk, a Digitális Babráló műhelyünk ezt a szerepet fogja betölteni.
Érzelmi intelligencia és emberi kapcsolódás
A beszélgetés egyik legerősebb gondolata az volt, hogy a jövőben nemcsak a digitális készségek, hanem az érzelmi intelligencia fejlesztése is kiemelt fontosságú lesz. A résztvevők szerint az MI bizonyos területeken képes lehet tanácsokat adni vagy segíteni az információfeldolgozást, ugyanakkor nem helyettesítheti az emberi bizalmat, az együttérzést és a valódi kapcsolódást.
A pedagógusok, szülők és közösségi szakemberek szerepe ezért várhatóan még fontosabbá válik. A fiataloknak és az időseknek egyaránt szükségük lesz olyan emberekre, akik segítenek értelmezni a technológiai változásokat, és támogatják őket az alkalmazkodásban.
Digitális kompetencia egész életen át
A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy az MI-re való felkészülés nem korlátozódhat az iskolákra. A digitális kompetencia fejlesztése életkori határok nélkül szükséges, mivel a technológiai változások minden generációt érintenek. Külön hangsúly került a pedagógusok, az aktív dolgozók és az idősebb korosztály folyamatos támogatására.
A panelbeszélgetés legfontosabb üzenete, hogy a mesterséges intelligencia önmagában nem társadalmi probléma vagy megoldás, hanem egy rendkívül erős eszköz, amelynek hatása attól függ, hogyan használjuk. A következő években a digitális felkészítésnek három fő területre kell összpontosítania:
- a kritikai gondolkodás és információértékelés fejlesztésére;
- az emberi kapcsolatok és közösségek megerősítésére;
- a digitális kompetenciák életkorfüggetlen, folyamatos fejlesztésére.
A beszélgetés összképe alapvetően óvatosan optimista volt. A résztvevők szerint a technológiai fejlődés jelentős lehetőségeket hordoz az oktatás, az egészségügy és a közszolgáltatások területén, de csak akkor, ha közben sikerül megőrizni az emberi kapcsolatokat, a közösségi tanulást és a felelős gondolkodást.
Összességében tehát a konferencia előadói egyetértettek abban, hogy a legfontosabb feladat nem egy konkrét technológia megtanítása, hanem az alkalmazkodóképesség, a tanulási készség és az információk értékelésének fejlesztése.
A CédrusNet Kecskemét Program és a Digitális Tudásközpont számára ebből három gyakorlati következtetés adódik:
- A szeniorok digitális kompetenciafejlesztése során nagy hangsúlyt kell kapnia az MI-alapú szolgáltatások tudatos és biztonságos használatának.
- A pedagógusok és intézményvezetők támogatásában a kritikai gondolkodás, az információértékelés és a felelős technológiahasználat fejlesztése legyen a középpontban.
- A technológiai képzések mellett továbbra is szükség van közösségi, emberi kapcsolatokra épülő tanulási formákra, mert ezek adják a digitális eszközök hatékony használatának valódi alapját.