A Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) 2026-ban ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. A jeles alkalmat több nagyszabású szakmai és közönségprogrammal, többek között a IX. Levéltári Pikniken megtartott jubileumi rendezvénnyel ünnepelték meg. A Fővárosi Levéltárban megtartott szakmai napon bemutatkozott a CédrusNet Kecskemét Program keretében elindított Hozd képbe a családodat! Családkutató- és fotódigitalizációs műhely tevékenysége, illetve előadást tartott Molnár Szilárd szakmai vezető.
A MACSE az elmúlt másfél évtizedben a magyar családtörténet-kutatás egyik legmeghatározóbb szakmai műhelyévé vált. A jubileumi év kiemelt témái közé tartozott a digitális transzformáció, az online adatbázisok fejlesztése, valamint az egyházi és állami levéltárak kutatási lehetőségeinek bemutatása az érdeklődők számára.
A kecskeméti műhely bemutatásakor kiemeltük, hogy nagy hangsúlyt fektetünk a digitális eszközök és az online megoldások használatára, valamint ezek megismertetésére. Fotódigitalizációs eszközeink segítségével ingyenes lehetőséget biztosítunk regisztrált tagjainknak régi családi fényképeik, negatívjaik és dokumentumaik digitalizálására.
Tagjaink eddig már nagy mennyiségű családi fotót mentettek meg ilyen módon, és folyamatosan készülnek a digitalizált, szöveges történetekkel kiegészített családi fotóalbumok is. Mindezt a helyi mikroörökség megőrzése, ápolása, a múlt értékeinek átörökítése a jövő nemzedéke számára szempontjából tartjuk fontosnak. Ezekkel a célokkal idén egy 8 országot érintő konzorcium keretében egy pályázatot is beadtunk a Kreatív Európa kiírásra.
2023 novemberében alakult meg a Helytörténeti-, családkutató és fotódigitalizációs műhely a CédrusNet Kecskemét Program keretében, amely mára egy nagyon aktív, tevékeny közösségé kovácsolódott.
A történet érdekessége, hogy a kiindulópontunk nem az volt, hogy ezt a műhelyt létrehozzuk, hanem hogy olyan szolgáltatást, tevékenységet találjunk ki, ami nagyon érdekelheti a szenior korosztályt, illetve ennek mentén megismertethetők a digitális kor vívmányai, eszközei. Olyan közvetett hatást kiváltó tevékenységet kerestünk/keresünk folyamatosan, ami például a digitális kompetencia fejlesztését nem közvetlenül célozza meg. Tehát a digitális kompetenciát nem egy tantermi, frontális oktatási keretben szeretjük fejleszteni, hanem ahol élménypedagógia módszereket, a projektalapú csinálva tanulás módszereket használva támaszkodunk a digitális eszközökre.
Sok szenior otthonában ott vannak a fizikai fotók, fotóalbumok, negatívok, diák, családi dokumentumok, receptkönyvek stb. Ezeket nagy valószínűséggel szeretnék a már távolban lévő családtagokkal, unkákkal megosztani, elmesélni ezeknek a képeknek, dokumentumoknak a történetét. Ennek egyik lehetősége, hogy digitalizáljuk a képeket. Tehát beszereztünk kiváló minőségű, kis asztali szkennelőgépeket, nagy monitorokkal, laptopokkal, laminálógépekkel stb. már rendelkeztünk. A fotódigitalizáció lehetőségéből pedig gyakorlatilag hetek alatt kinőtt a jelenlegi fogmájában is működő műhelyünk.
A Széchenyi István Közösségi Házban kétheti rendszerességgel találkoznak a műhelytagok, így a gazdag tevékenységüket egy standon keresztül is bemutattuk a Fővárosi Levéltárban, illetve bemutatta Rádiné Dekker Katalin és Csuthiné Zsuzsanna.
A mesterséges intelligencia (MI) az emberi történelem leggyorsabban terjedő technológiája. Kevesebb mint három év alatt több mint 1,2 milliárd ember kezdte el használni a nagy nyelvi modelleket, ami gyorsabb elterjedési ütem, mint az internet, a személyi számítógép vagy akár az okostelefon elterjedése.
Így az előadásban azt mutattam be, hogy miért tartjuk kiemelten fontosnak, hogy a szenior korosztály ne kiszolgáltatottja legyen ennek a fejlődésnek, hanem aktív szereplője, alakítója, ez a korosztály is ennek a transzformációnak a nyertesei közé tartozzon.
A fotódigitalizációban, a képekkel való „manipulációban”, a családkutatásban a mesterséges intelligencia sok-sok lehetőséget biztosít: kéziratok, holt nyelvek felismerése, értelmezése, szótárazása, nagy mennyiségű kutatási dokumentumok gyors feldolgozása, fotók retusálása, fotók animálása, régi helyszínek azonosítása stb.
Úgy gondoljuk, a régi fotók felújításával be lehet mutatni, milyen lenne, ha ezek a képek mondjuk tegnap készültek volna. Sokkal közelebb lehet hozni ezzel letűnt korokat, családtagokat a fiatalabb generáció számára is.
A digitális fotózással gyakorlatilag demokratizálódott a képrögzítés az utóbbi pár évtizedben. Hasonló demokratizálási folyamatra számíthatunk a mozgó-kép, a film esetében is. A mesterséges intelligencia révén életre kelthetjük a régi fotókon lévő szereplőket. Például egy 1900-as évek környékén készült esküvői csoportképet „megfilmesíthetünk” úgy, hogy megírjuk, hogyan állt össze a család a csoportképre, mi történt a kép elkészülte előtti 10 percben. Ennek forgatókönyvét megírhatja a családkutató, egy MI eszköz segítségével pedig megfilmesítheti az esemény előzményeit már a saját laptopján is. Nem kellenek forgatókönyvírók, szereplők, operatőrök, kamera, mikrofonok stb. Ezt ma már mi is meg tudjuk csinálni.
Ha például ilyen feladatok ellátására a szenior korosztály is képes, akkor nagy valószínűséggel nem fognak kiszorulni a digitális transzformáció előnyeiből, képessé válnak arra, hogy részt vegyenek a digitális fejlődésben a saját körülményeik és igényeik szerint.
Köszönjük a részvételi lehetőséget, é ezúton is boldog születésnapot kívánunk MACSE!
