Ha elmúltál ötven, és új munkahelyet kerestél, mondták már Neked, hogy túlképzett vagy, hogy nem illeszkedsz a cég munkahelyi kultúrájához, mert az túl dinamikusan fejlődik? Beszéltek már hozzád gyerekes hangsúllyal, bácsinak, néninek szólítva?
Nos, ezek olyan rejtett üzenetek, életkoron alapuló negatív sztereotípiák, amiket fel kell ismernünk, és határozottan küzdenünk kell ellene. Ezek nem ártalmatlan jelenségek, hanem a kultúránk egy mélyebb, rendszerszintű problémáját jelzik. Az ageizmus, az életkorra való indokolatlan hivatkozás, negatív megkülönböztetés mind jelentős mértékben korlátozza az idősek szerepét, lehetőségeit a társadalomban, a gazdaságban.
Holott a demográfiai fordulattal a 60 évesek és annál idősebbek lesznek az egyik legnépesebb korcsoport a fejlett országokban. Az ENSZ szerint a 60 évnél idősebbek száma 2050-re várhatóan megduplázódik, 2,1 milliárdra. Jól érzékelteti a tendenciát, hogy az 1950-es években a világ népességének ez a szegmense mindössze 205 millió fő volt.
A valóság tehát az, hogy ma már legalább 10-15 évvel több, produktív munkával eltöltött évünk van, mint a korábbi generációknak, amit jól bizonyít az is, hogy az 50 év felettiek több mint fele 65 éves kora után is szeretne tovább dolgozni, ráadásul erre képes is lenne[1]. Ezzel szemben az 50 év felettieket még mindig jellemzően kiszorítják, kizárják és figyelmen kívül hagyják a társadalmi és gazdasági szerepvállalásból, holott ők az egyetlen növekvő tehetségforrás a fejlett országokban.
A majdnem 80 éves ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata[2] briliáns módon fogalmazza meg a félelem és nélkülözés mentes szabadság új rendjét, azonban a 30 cikk egyike sem tartalmazza az életkor szerinti megkülönböztetés tilalmát. Ezt a fontos hiátust pótolják egyes országokban saját kiáltványok elfogadásával. Például Kanadában a New Brunswick Emberi Jogi Bizottsága új kiadványt adott ki „Iránymutatás az életkoron alapuló diszkriminációról”[3] címmel , amely felvázolja az emberi jogi törvényben biztosított védelmet az életkoron alapuló megkülönböztetéssel szemben. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a társadalmi attitűdökben és intézményi gyakorlatokban az életkor vagy az életkori sztereotípiák a kiszolgáltatott csoportokkal szembeni diszkriminatív bánásmódhoz vezetnek.
Ageizmus
Az ageizmus fogalmát 1969-ben Robert N. Butler pszichiáter alkotta meg egy Maryland külvárosában történt kisebb esemény hatására. Egy korcsoport előítéletét próbálta kifejezni a fogalommal egy másik korcsoportokkal szemben, ami „a bigottság egy olyan formája, amelyet hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni.”[4] Egy egykor jómódú lakóparkot akartak átépíteni hátrányos helyzetű időseknek szánt állami lakásokká. Az ott lakó „középkorú, középosztálybeli fehér polgárok” ellenségesen reagáltak arra a javaslatra, hogy speciális lakásokat építsenek alacsony jövedelmű, idős afroamerikaiak számára, mert ezzel romlani fog a környékük megítélése. Válaszul Butler a The Gerontologist című folyóiratban azt írta, hogy „az öregedés a rasszizmussal karöltve a következő 20-30 év nagy problémája lehet”.
Ageplaining
A kor szerinti negatív megkülönböztetés igen gyakori formája, amikor az emberek szándékosan megváltoztatják a beszédmódjukat, a hangszínüket, ha idősebbekkel beszélnek. Mintha nem értenék meg őket, ha normálisan szólnak hozzájuk. Ezt fejezi ki az „ageplaining” fogalom, amit talán „korsértés”-nek lehet fordítani (de örömmel várunk jobb megoldásokat). A 70 év felettiek 11 százaléka mondta, hogy „rendszeresen beszélnek úgy vele, mintha gyerek lenne”, míg 5 százalékuk szinte naponta érzi magát „infantilizáltnak”. Eközben a 18 és 69 év közötti emberek 16 százaléka elismerte, hogy lassabban beszélne egy idősebb emberrel, és majdnem egynegyedük (23%) hangosabban. Azoknak a férfiaknak és nőknek a 44 százaléka, akik azt mondták, hogy tapasztalták már az „ageplaining”-et, ettől „idősebbnek érezték magukat, mint amilyenek”. 12 százalékuk mondta, hogy „ez megingatta az önbizalmukat”[5].
Self-ageizmus
Az idősödés nagyon sok biológiai, mentális változással jár. Ezek a kognitív változások megnehezítik az idősödők számára, hogy fenntartásokkal, kritikusan kezeljék a belsővé vált (internalizált) ageista hiedelmeket. A Queensland Egyetem kutatása[6] szerint a gondolkodásunkban, észlelésünkben bekövetkező normális, az életkorral összefüggő változások megnövelhetik annak kockázatát, hogy az idősek negatív és korfüggő nézőpontból tekintsenek magukra. A kutatók általános jelenségként azonosították az „én-ageizmust” (self-directed ageism), amikor az idősebbek elkezdenek hinni a rájuk vonatkozó társadalmi sztereotípiáknak. Sajnos sok ilyen sztereotípia van: az idősek nem tudják, hogyan kell használni a technológiát, negatívan ítélik meg készségeiket, képességeiket, azért felejtenek el valamit, mert idősek stb.
A magam részéről még hozzátenném, hogy a fentiek miatt igen károsnak tartom a bulvársajtót és már a komolyabb médiumokat is elárasztó ABC-generáció megjelöléseket. Erősen tudománytalan is ez a kategorizálás, hiszen 8 milliárd embert besorolni pusztán a születési éveik alapján 5-6 csoportba[7], eléggé barokkos bátorságra vall. Melyik generációhoz tartozol? Ja, Te baby-boomer vagy, azaz lassú, nem értesz a modern technológiához, nem akarsz változni, nem tudják továbbadni „a szeretetet a mai fogalmaink szerint […], hiába szerették volna, mert nem tudták, hogyan kell”[8]. Ezek a nem valós kategóriák, a rájuk aggatott attribútumok erősítik az ageizmust, kérjük, kerüljük őket!
Az ageizmus sajnos jelen van a munkahelyeken, a médiában, a hétköznapi beszédben, a divatban, az intézményekben, ami nem méltányos, nem elfogadható. Ezeket fogjuk feltárni, bemutatni a következő napokban az ageizmus elleni világnap és kampány keretében, hogy megismerjük az ezzel kapcsolatos negatív jelenségeket, folyamatokat, tudatában legyünk annak, miként is lépjünk fel ellene.
#CedrusNetKecskemet #EndAgeism #BeszéljünkAzAgeizmusról
[1] Lásd például a 55/Redefined kutatásait: https://55redefined.co/press-releases/its-time-to-break-your-age-stigma
[2] Lásd https://www.ohchr.org/en/human-rights/universal-declaration/translations/hungarian
[3] New Brunswick Human Rights Commission (2023): Guideline on Age Discrimination https://www2.gnb.ca/content/dam/gnb/Departments/hrc-cdp/PDF/guideline-age-discrimination.pdf
[4] Robert N. Butler (1969): Age-Ism: Another Form of Bigotry. The Gerontologist 9.4 (1969)
[5] Lásd https://www.thetimes.com/uk/society/article/were-more-than-a-number-over-70s-rage-against-agesplaining-p8thq0fkz
[6] Lásd https://www.uq.edu.au/news/article/2023/05/understanding-self-directed-ageism
[7] Lásd Pintér Róbert (2024): Horoszkópnál több, robusztus tudományos megközelítésnél kevesebb. Új Pedagógiai Szemle – 2024/01-02.
[8] Például https://obudaianziksz.hu/veteran-baby-boomer-x-y-z-alfa/