fbpx

Az idősebb munkavállalók munkavállalási szándékát meghatározó tényezők

Szerző: 2023. márc 2.TudásBank

A cikk egy az 50 éves és idősebb munkavállalók körében, Budapesten és Székesfehérváron végzett kérdőíves felmérés eredményét mutatja be, melyből kiderült, hogy a megkérdezettek viszonylag nagy része maradna szívesen a munkaerőpiacon a nyugdíjazásukat követően is, de rugalmasabb feltételek mellett. A cikk arra is kitér, hogy a munkavállalók képzettsége, a munkájukkal és munkáltatójukkal kapcsolatos tapasztalataik is befolyásolják a későbbi nyugdíjba vonulást. Azt is megemlíti a tanulmány, hogy hogyan lehet ösztönözni az idősödőket a munkaerőpiaci jelenlétük hosszabbítására. 

A cikk egy az 50 éves és idősebb munkavállalók körében, Budapesten és Székesfehérváron végzett kérdőíves felmérés eredményét mutatja be, melyből megtudhatjuk, hogy hogyan tervezi az idősebb korosztály későbbi életévei során a munkaerőpiaci részvételét. Ez azért lényeges kérdés, mert az időskorúak munkaerőpiacon való aktív részvételére szükség van a társadalom idősödéséből fakadó problémák mérséklésében. Az idősebb dolgozók iránti kereslet, és a foglalkoztatásukat akadályozó nehézségek kölcsönhatását figyelembe véve, érdemes megvizsgálni, hogy az 50 éven felüli dolgozóknak milyen elképzeléseik vannak jövőbeli munkájukat illetően. Ezek az elképzelések irányadóak lehetnek arra vonatkozóan, hogy mit várhatunk néhány év múlva a munkaerőpiacon. 

Magyarország is azok közé az országok közé tartozik, ahol a jövőben egyre magasabb lesz az idősebb korosztályok részaránya: az Eurostat adatai alapján az időskori függőségi ráta, azaz a 65 évesek és idősebbek aránya a 15-64 évesekhez képest 2020-ban 30,3% volt. Ez a mutató 2040-re 39,4% lesz, és az utána következő években még tovább növekszik. Az indikátor értékének változása jól mutatja, hogy a lakosságon belül egyre többen lesznek 64 éven felüliek.  

Ez azt jelenti, hogy növekedni fog azoknak az arányszáma, akik nyugdíjba mehetnek (még a nyugdíjkorhatár emelése mellett is). A nyugdíjasok korábbi életszínvonala csak akkor tartható fenn, ha összességében vagy jóval magasabb transzfert kapnak a dolgozó korosztályoktól (a növekvő számú nyugdíjas együttesen a csökkenő számú dolgozótól, mert így jut egy nyugdíjasnak annyi, mint amennyit korábban kapott), vagy egyre több személyes tőke-, illetve munkajövedelemre kell szert tenniük a 65 év felettieknek is. A nagy többség számára a tőkejövedelem nem reális alternatíva, ezért nem marad más, mint a munkával szerzett jövedelem növelése. Ez pedig azt jelenti, hogy még a törvényes nyugdíjkorhatár elérésekor se vonulnak ki a munkaerőpiacról. 

Az idősebbek hosszabb idejű munkavégzése nem akadályozza meg a fiatalok foglalkoztatását, ugyanúgy, mint a nők tömeges munkába állása sem csökkentette a 20. század második harmadában a férfiak foglalkoztatási rátáját. Az idősebbek későbbi nyugdíjba vonulását más folyamatok gátolhatják. Akadályozó tényező lehet a társadalom fogadtatása és a munkáltatók idegenkedése. A munkáltatók újonnan meghirdetett álláshelyeikre az idősebb korosztályból nem szívesen vesznek fel alkalmazottakat, és sokszor inkább a meglevő idősebb dolgozóiktól is megválnának. A legfontosabb azonban az egyének szándéka és lehetősége: tudnak-e és akarnak-e hosszabb ideig dolgozni? Erre vonatkozóan – bár elméletileg a szakirodalom sokat foglalkozik ezzel a kérdéssel – nemzetközi viszonylatban is kevés célirányos felmérés készült. 

A cikkben ismertetett felmérés ugyan kisméretű (320 ember megkérdezésével történt), és a munkáltatók negatív hozzáállása (a vállalaton belüli lekérdezés megtiltása) következtében nem reprezentatív, mégis részben az átsúlyozásnak köszönhetően lehetőséget ad arra, hogy egyfajta pillanatképet kapjunk az idősebbek munkaerőpiaci várakozásaira. A megkérdezettek viszonylag jelentős része úgy nyilatkozott, hogy még a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni kíván, viszont a munkavégzés módja viszonylag változó volt. Volt olyan, aki nem szeretne nyugdíjba menni a nyugdíjkorhatár betöltésekor, mások nyugdíj mellett dolgoznának, illetve megint mások már a megkérdezés idején is nyugdíjasként dolgoztak, és ezt a későbbiekben is folytatni szeretnék. Általánosságban azok akartak életük későbbi éveiben is dolgozni, akik jelenlegi munkájukhoz sokkal inkább pozitív benyomásokat társítottak, mint akik kevésbé voltak elégedettek a jelenlegi munkájukkal. A hosszabb munkavégzési kedvet a magasabb iskolai végzettség is növelte. Volt emellett egy olyan réteg is, mely elsősorban anyagi kényszerből kívánt hosszabb ideig dolgozni. 

Figyelembe véve azt, hogy a megkérdezettek nyugdíjba vonulási szándékai jelenleg se teljesen egyértelműek, valószínűleg a környezet több módon is befolyásolni tudja a döntésüket. Az idősbarát munkahelyek, a munka és az élet többi tevékenységének összehangolása, a pozitív anyagi ösztönzöttség nagyban elő tudja segíteni a nyugdíjba vonulás idejének elhalasztását. Annál is inkább, mert ha megfigyeljük, milyen esetben választották a megkérdezettek a későbbi nyugdíjba vonulást, akkor az alábbiakban kifejtett összefüggéseket tapasztaljuk. Az idősebb korban a munkaerőpiacon maradást választók alapvetően rugalmasabb időbeosztásban és nem teljes állásban tevékenykednének: a felmérésben részt vevők 33 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ugyanott dolgozna nyugdíjba vonulása után, csak rugalmasabb feltételek mellett. Csak 14 százalék dolgozna nyugdíjba vonulás után ugyanannyi időben, mint jelenleg. Az Aegon Center For Longevity and Retirement [2015] felmérése is azt mutatja, hogy a nem nyugdíjas, de idősebb generációk körében egyre népszerűbb a fokozatos vagy rugalmas nyugdíjazás gondolata

Az idősebb korban is munkát vállalók válaszai azonban sok szempontból jeleztek a jövőre vonatkozóan bizonytalanságot. Mindez arra utal, hogy a kormányzati és a vállalati stratégiáknak nagy szerepük lehet abban, hogy az idősebbek munkavállalási hajlandósága tényleges munkavállalásban realizálódjon. Ezért érdemes elősegíteni az idősbarát munkahelyek kialakítását, és nemcsak a nyugdíjkorhatár emelésével, hanem szabályozási elemekkel is arra kellene ösztönözni az idősebbeket, hogy maradjanak még néhány évig a munkaerőpiacon. 

A cikk Berde Éva, egyetemi oktató (Budapesti Corvinus Egyetem) és Drabacz Áron PhD hallgató tanulmánya alapján készült. 
Forrás: http://retp.eu/index.php/retp/article/view/1475/1385 

Tartson velünk

csatlakozzon közösségünkhöz!

 

Ha szívesen csatlakozna közösségünkhöz, látogasson el irodánkba munkanapokon 8:30-12:00 óra között és töltse ki regisztrációs lapunkat. Ha kérdése van, forduljon hozzánk az alábbi elérhetőségeink egyikén.

Irodánk címe

Széchenyi sétány 6.
Kecskemét
6000

(Széchenyi István Közösségi Ház)

 

Oldalak
Főoldal
rólunk
CédrusKörök
Hírek
Kapcsolat
Képzések
Időslátógató
HírösNagyi
Szolgáltatások
Időslátogatók
HírösNagyik
Gondoskodó szolgálat
Halló itt vagyok!
Telefonszámunk
+36 76 444 583
Email címünk:
kapcsolat@cedrusnetkecskemet.hu
Kövess Minket
G-T7YPG39EJV